Szegedi vár

A szabálytalan, nagyjából négyszög alaprajzú, belsõtornyos vár a Tisza partján, a folyóval párhuzamosan épült. A várfal sarkain egy-egy kerek torony emelkedett. A falakat minden oldalon egy-egy négyszögletes torony szakította meg. A vár déli kaputornyától nyugatra helyezkedett el a palota.

Ma már csak apró részletét láthatjuk annak a hajdani várnak, mely több évszázadon keresztül védte, óvta Szeged lakosságát, és pusztulásában is a város fejlődését szolgálta. Veress D. Csaba 1986-ban megjelent műve nyomán megismerhetjük a szegedi vár végnapjait.

Szeged középkori vára közvetlen a Tisza jobb partján, a környező vízjárta, mocsaras területből kiemelkedő szigetek egyikén épült. Nagy valószínűséggel itt lehetett Ptolemaiosz földrajzi leírásában említett Tisza parti Partiszkon nevű „városszerű” település.

Megtalálták a középkori szegedi vár északi falának egy viszonylag éppen megmaradt, három-négy méter magasságú részét a Stefánián – közölte Popity Dániel ásatásvezető régész hétfőn a helyszínen.

Ásatást végeztek a Móra-parkban, mivel a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) egy trolivezeték-tartó oszlopot szeretett volna a park szélén elhelyezni, azonban mivel a szegedi vár teljes területe fokozottan védett régészeti emlék, így egy 180×180 cm-es szelvényen feltárást végeztek a szakemberek.

A szegedi vár már az Árpádházi királyok alatt megvolt s a vegyesházbeli királyok korában nagy fontosságra jutott. Hunyady János, Mátyás király gyakran megfordult benne.