:) Az ősi rétóugor monda szerint Schnaidig jó érzékkel nyitott vaskiskereskedést a telepen, hiszen az építkezéshez szegre volt szükség. Amikor az építők már huszadszorra is nála vásárolták a szeget, már köszönés nélkül léptek, be, csak ennyit kérdezve: (Van) szeged? - Van hát -mondta erre mindig Móricz. Ezért lett a város neve Szeged, helyi nyelven Szöged.Ami pedig a híres ö-zést illeti, hát az onnan ered, hogy az építők a foguk közt tartották a szegeket (szögeköt), miközben két kézzel kalapálták az aktuális szöget a fába. Aki próbált már szöggel a fogai közt beszélni, rájöhet, hogy ilyen módon csakis zárt e-zve lehet beszélni, hiszen aki nyílt e-t ejt, szükségszerűen szeget is ejt a szájából
Linkek a témában:
Milyen a tisztös szögedi beszéd?
Szegedi nyelvészek nagyszabású kutatásba kezdtek, hogy feltérképezzék a napfény városának nyelvhasználatát, mennyire őrzik beszédükben a helyi lakosok a szegediekre ragasztott ö-zést. A kutatók egy digitális beszéd adatbázist is létrehoznának, a szegedi nyelv hangarchívumát.
“Szöged hírös város…” – Néprajz (Móra-múzeum)
Szeged sajátos helyet foglal el a dél-alföldi városok között. A középkor óta fontos vízi átkelőhely és kereskedelmi központ, meghatározó jelentőségű, népes várossá a 19. században vált. Szegedi telepesek vándoroltak a Bácska, a Bánság és a Temesköz újranépesülő tájaira és a Homokhátságra a 19. század végétől.
Hirdetés
Meghatározás
Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnagyobb városa Dél-Alföldön. Ez az oldal a szegedi vállalkozásokat, kulturális és a helyiek életével kapcsolatos linkeket gyűjti.
