Linkek a témában:
Felsőváros
A Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el.
Szeged Panoráma: A szegedi városrészek története: Felsőváros
A jólétéből fakadó rátartisága és költségesebb ruházkodása miatt régebben kényös város, selymös város, hajdani kenyérsütögető asszonyairól pedig kinyérváros néven emlegetett Felsőváros Szegednek Alsóváros mellett legjellegzetesebb városrésze.
Balla Antal XVIII. századi kéziratos térképe
Városunk történelmi irodalmának nagy hiányossága, hogy mind ez ideig
nem foglalkoztak érdemben Szeged egyik legfontosabb térképével, melyet Ballá
Antal, Pest vármegye főmérnöke készített 1776-ban.
Szeged-Felsővárosi Minorita Templom
A Szent-György tér keleti oldalán, az egykori domokos templom helyén emelkedik. A hozzá csatlakozó rendházzal együtt 1754-1767 között épült, Lechner Vencel tervei szerint
Hirdetés
A tornyos iskola
A régi Szent György templomot 1859-ben alakították át, romjaiból emelték ki s építették át iskolává. A szabadságharc utáni időben Felsővároson az elemi iskola épületei hasznavehetetlenné váltak, a diákok bérelt lakásokban, illetve olyan helyeken tanultak, melyek sem egészségi, sem tanítási szempontokból erre egyáltalán nem voltak alkalmasak.
Meghatározás
A Felsőváros Szeged három középkori, - a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkort derekától kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, és a tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).
