Linkek a témában:
Balla Antal XVIII. századi kéziratos térképe
Városunk történelmi irodalmának nagy hiányossága, hogy mind ez ideig
nem foglalkoztak érdemben Szeged egyik legfontosabb térképével, melyet Ballá
Antal, Pest vármegye főmérnöke készített 1776-ban.
Szeged-Felsővárosi Minorita Templom
A Szent-György tér keleti oldalán, az egykori domokos templom helyén emelkedik. A hozzá csatlakozó rendházzal együtt 1754-1767 között épült, Lechner Vencel tervei szerint
A tornyos iskola
A régi Szent György templomot 1859-ben alakították át, romjaiból emelték ki s építették át iskolává. A szabadságharc utáni időben Felsővároson az elemi iskola épületei hasznavehetetlenné váltak, a diákok bérelt lakásokban, illetve olyan helyeken tanultak, melyek sem egészségi, sem tanítási szempontokból erre egyáltalán nem voltak alkalmasak.
Felsőváros
A Felsőváros Szeged egyik történelmi városrésze, amely hozzávetőlegesen a Kiskörút és a Nagykörút között, Szeged belvárosától északkeletre helyezkedik el.
Szeged Panoráma: A szegedi városrészek története: Felsőváros
A jólétéből fakadó rátartisága és költségesebb ruházkodása miatt régebben kényös város, selymös város, hajdani kenyérsütögető asszonyairól pedig kinyérváros néven emlegetett Felsőváros Szegednek Alsóváros mellett legjellegzetesebb városrésze.
Meghatározás
A Felsőváros Szeged három középkori, - a környezetéhez képest magasabban elhelyezkedő településmagjának az egyike. A középkort derekától kezdve egészen a 20. századig a szegedi kézművesség, céhesség, vízi élet, és a tiszai közlekedés központja volt. Erre Felsőváros utcanevei is utalnak (például Hajós utca, Sóhordó utca, Bárka utca, Maros utca).